Aranyos
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Aranyos | |
Az Aranyos Aranyosgerend és Hadrév között | |
Hossz | 164 km |
Forrás | Bihari-hegység |
Torkolat | Maros (Marosludas mellett) |
Országok | Románia |
Aranyos (románul Arieş, latinul: Aureus) folyó Romániában, Erdélyben.
Tartalomjegyzék |
Nevének eredete
Nevét aranytartalmú hordalékáról kapta. A folyó menti lakosság aranymosással foglalkozott.
Földrajza
A Bihari-hegységben ered két forráspatakból (Kis-Aranyos és Nagy-Aranyos) és a hegységből kilépve délnyugat-északkeleti irányú széles tektonikus völggyel a Gyalui-havasokat elválasztja az Érc-hegységtől.
Borrévnél festői mészkőszurdokkal töri át a hegységet, majd a Jára vizét felvéve lép ki az Erdélyi medencébe. Vajdaszegnél, Szélkocsárd fölött torkollik a Marosba.
Áthalad Fehér megye, Kolozs, Maros megyéken. Hosszúsága 130 km.
A Maros legnagyobb mellékfolyója.
Nagyobb mellékvizei bal oldalon a Jára-patak, Hesdát-patak és a Túri-patak, jobb oldalon az Abrud.
Története
A folyó legrégibb latin neve Crisola, később Auratus volt.
Nevét 1177-ben már említették az oklevelekben, mint az aradi káptalan földjét iuxta Aranyos néven.
1256-ban sóvámmal kapcsolatban, 1262-ben pedig az Aranyos melletti Szentmiklós neve volt említve az oklevelekben.
Források
- Borovszky Samu: Bihar vármegye