Definición y significado de békés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 46.777° k. h. 21.125°46.777, 21.125

Békés egy város Békés megyében. A Békési kistérség központja.

Fekvése

Békés városa Békés megyének közepén helyezkedik el, északra 10 kilométerre Békéscsaba megyeszékhelytől, az ország két nagyvárosától, Debrecentől és Szegedtől egyaránt 120 kilométerre. A román határ (Méhkerék) mintegy 25 kilométerre keleti irányban található. A város keleti határán folyik a Kettős-Körös, melybe torkollik az Élővíz-csatorna, ami keresztül halad a belvároson. A település vonzáskörzetéhez tartoznak a közeli kis falvak is: Bélmegyer, Tarhos, Murony, Kamut.

Átlagos tengerszint feletti magassága 85-90 méter.

Éghajlata

Békés az északi mérsékelt övben, éghajlati zónát tekintve kontinentális, hideg téllel és meleg nyárral,a csapadékmennyiség átlagosnak mondható.A napsütéses órák száma 2000 körüli, nyáron 810 óra körüli, télen kevéssel 190 óra fölötti napfény várható. Az évi középhőmérséklet: 10,2- 10,4 °C, a vegetációs időszaké 17,1-17,3 °C. Csapadék 550-570 mm valószínűsíthető évente, a tenyészidőszakban 320-330 mm esőre számíthatunk. A leggyakoribb szélirány az északi és a déli. Ariditási index: 1,23-1,28.

Nevének eredete

Első ispánjáról Békésről kapta a nevét a vár, a város és a megye is.

Története

Békés az újabb kőkortól kezdve (i. e. 4. évezred) lakott település. Időszámításunk kezdetéig állattenyésztő és földművelő népesség váltakozva lakta (illírek, kelták stb.), az i. sz. I. évezredben állattenyésztő lovasnomádok követeték egymást (szkíták, gepidák, avarok, jazigok, vandálok, gótok, hunok,) a 896-ban bekövetkezett honfoglalásig.

A magyar honfoglalással a Körös-közt Ond törzsének Barsa és Csolt (vagy Vatha) nemzetsége szállta meg. A királyi vármegyehálózatba I. István már az első alkalommal bekapcsolta Békést.Az Árpád-házi királyok idején Békés az egyházi és világi igazgatás, s egyúttal a gazdasági, kulturális élet területi központja volt. A tatárjárás súlyos válságot okozott, a lakosság elmenekült, de a tatárok elvonulása után visszatért.Zsigmond király 1403-ban Maróthy János macsói bánnak adományozta, 1404-ben vásárjogot kapott. Maróthy építette 1403-1405 között a gyulai várat, amely egyúttal az uradalom központja lett. Békés vára ezzel elvesztette addigi centrális szerepét. A 15. században Corvin Jánosé lett a város. 1552-ben Szegedi Kis István megszervezte a református egyházközösséget és a református iskolát is.1566-ban Gyula elfoglalása után Békést is megszállták a törökök. A várost 1596-ban tatár segédcsapatok támadták meg, amelynek során teljesen elpusztult. Újbóli betelepítése 1610 táján kezdődött. Időközben az erdélyi fejedelem birtoka lett. Hol a török, hol a Gyulát több éven át fenyegető császári hadak rabolták ki. 1690 táján a lakosságot el is költöztették, hogy a gyulai törökök ne jussanak élelemhez.

A szatmári béke után gyors fejlődésnek indult a település. A volt hatalmas gyulai uradalomnál jóval nagyobb területeket 1720-ban megkapó Harruckern családnak, hogy birtokait jövedelmezővé tehesse, s ehhez a termelőmunkát beindíthassa, telepítésbe kellett fognia.A XVIII.század első felében, a Rákóczi szabadságharc utáni újratelepüléskor a Körösök völgyében a görögöknek nevezett (a valóságban azonban gyakran örmény, bolgár, szerb, macedón) betelepedők ragadták magukhoz a bérleteket és a kereskedelmet. Kereskedőkolóniát nem alkottak, központi helyüket azonban Békést tekintették, ahol ortodox templomot is építettek A zsidók jelenlétét a 18. század végétől egyházuk léte bizonyítja, bár üldözésük miatt ekkor még szívesebben vallották magukat németeknek.

1773-ban szőlőtelepítés kezdődött, és malmokat építettek. Ezekben az időkben került örökösödés révén Békés és környéke a Wenckheim grófok kezébe került.

1848-ban a forradalom hírére itt is népgyűlést tartottak és a földesurat engedményekre kényszeríttették. 1872-ben Békés elveszíti városi rangját, és nagyközséggé alakul. A következő évtizedek visszalépést hoztak a község életében, amit elsősorban az okozott, hogy a Budapest-Arad vasúti fővonal elkerülte a települést és ezzel kiesett az országos forgalomból. Az I. világháború idején a lakosság egy része lelkesen támogatta a Tanácsköztársaságot. A tanácshatalom Békést városi rangra emelte, amit azonban a Tanácsköztársaság leverése után elveszített.

Ebben a városban alapította meg 1930. október 12-én az Egységes Pártból kilépő kisgazdák (töbek között Tildy Zoltán, Nagy Ferenc) a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártot.

1940-es évek elején a település lakóinak száma meghaladta a 32 ezer főt. A háború után négy új község alakult Békés határban: Bélmegyer (1946), Murony (1950), Kamut (1950) és Tarhos (1954). A nagyközség lakossága 21 ezerre csökkent.

Népcsoportok

2001-ben a város lakosságának 96%-a magyar, 3%-a cigány és 1%-a egyéb (főleg német, román és szlovák) nemzetiségűnek vallotta magát.^[1]

Címer

A címerpajzsban kék mezőben, levágott, derékszögben behajlított páncélos jobb kar, vörös színű, négy ezüst ponttal (körrel) díszített arany nyelű, és szegélyű zászlót tart. A pajzson ezüst sisak nyugszik, rajta nyílt, arany színű korona. A sisakdísz vállban elvágott, tompaszögben behajlított kivont ezüst kardot tartó páncélos jobb kar.

Logó

A logó leírása: a város főtéri hídjának, híd melletti pavilonjainak grafikus ábrázolása.

Szlogen

A város szlogenje: Békés - a hidak városa

A Békésen található hidak listája:

1. Kettős-Körös híd
2. Széchenyi téri híd
3. Cseresznye utcai híd
4. Tápcsatorna híd
5. Felső körgáti zsilip
6. Alsó körgáti zsilip
7. Fábián utcai híd
8. Malomasszony-kerti híd
9. Vargahosszai csatorna I.
10. Vargahosszai csatorna II.
11. Vargahosszai csatorna III
12. Vargahosszai csatorna IV.
13. Sikkonyi híd
14. Csallóközi utcai híd
15. Csók zugi híd
16. Fúró utcai híd
17. Jámbor utcai híd
18. Kisvasúti híd
19. Erzsébet ligeti híd
20. Új Csók híd

Demográfiai adatok

Lakosainak száma 1941 után lassan csökken, 1980-as mérésig. Az 1980-as viszonylagos növekedés két okkal magyarázható: Békés várossá nyilvánítása, valamint a megye legnagyobb szociális otthonának létrehozása is pozitív változásokat okozott a lakosság lélekszámának tekintetében. Az összlakosságra vetített átlagéletkor 38 év volt.

• 1870-ben 18.294
• 1910-ben 20.649
• 1941-ben 22.245
• 1960-ban 21.501
• 1970-ben 21.174
• 1980-ban 22.287
• 1990-ben 22.338
• 2001-ben 21.617 fő

• Népsűrűség 1 km2-re: 169.9 fő

• Lakó (éjszakai) népesség,nem dolgozik, nem tanul: 11.489
• Lakó (éjszakai) népesség,helyben dolgozik, tanul: 7.265
• Más településen dolgozik, tanul (eljáró): 2.909
• Más településről jár be dolgozni, tanulni: 1.050
• Nappali népesség összesen: 19.804

Gazdaság

Turizmus, nevezetességek

• Fürdő

Békés megye egyik legrégebbi gyógyfürdőjének vizét már 1943-ban hivatalosan is gyógyvízzé minősítették. Az alkálihidrogén-karbonátos és jódtartalmú hévíz kiválóan alkalmas mozgásszervi, reumatológiai, bizonyos nőgyógyászati bántalmak gyógyítására, illetve baleseti sérülések utókezelésére. A fürdő területén a fürdőkúrán túl számos egyéb gyógyászati kezelést vehetnek igénybe a gyógyulni vágyók, mint a csoportos és egyéni gyógytorna, ingeráram, inhalálás, kádfürdő, különféle masszázsok, víz alatti sugármasszázs, infravörös- ultraibolya kezelés.Az udvari medencéket teljesen visszahódította a természet. A lakossági oldalról igény mutatkozott egy új, korszerű fürdőkomplexumra, számos békési kénytelen környékbeli településre ingázni, hogy a gyógyulás és szabadideje eltöltését a fürdőzés szeretetének áldozza. Emellett folyó parti városként (Kettős-Körös) nem elhanyagolható szempont lenne a fiatalabb korosztály alapszintű úszás oktatását helyben megoldani. A új Békési Termálfürdőt 2009 decemberében adták át.

• Egyéb nevezetességek
• Szálláslehetőségek, éttermek
• Békés környéke
• Wenckheim-kastély

Közlekedés

A település rendelkezik helyi járattal.

Helyközi közeledés:A helyközi közeledést a Körös Volán és egyéb szomszédős megyék Volán társaságai ( Hajdú Volán, Tisza Volán) autóbuszai biztosítják.A vasúti összeköttetést régen az Alföldi kisvasút Békéscsaba-Vésztő vonala biztosította, amely keresztülhaladt a város utcáin, a városon belül több helyen is megállva (Békés MÁV, Széchenyi tér, Körös part). Ezt a kis nyomtávú vasúthálózatot 1960 után folyamatosan felbontották, ezután a vasúti összeköttetést csak a MÁV 120-as számú vasútvonalából ( Budapest-Szolnok-Békéscsaba-Lőkösháza) Muronynál kiágazó 129-es vonal (Murony-Békés) biztosítja. A vasútállomás az autóbusz pályaudvar mellett található közvetlenül a Lidl szupermarket mellett, közel a városközponthoz. 2007.03.04-től a vonalon a személyszállítás a GKM rendelete alapján ideiglenesen szünetel, a teherforgalom pedig 2003 óta rendeletileg be van tiltva a vonalon. Murony felé a közlekedést a vonalbezárás óta a Körös Volán autóbuszai biztosítják, azonban a vasúti közlekedés megszüntetése után alig pár hónappal jelentősen csökkentek a járatszámok és a meglévők sem megfelelő időpontban közlekednek.

Békéscsaba felé viszont a buszközlekedés nagyon jónak mondható hétköznapokon 60 járatpár közlekedik, hétvégeken is megfelelő számú járat van a megyeszékhely felé.Közvetlenül indulnak buszok Békésről több távolabbi városba pl. Debrecen és Eger. Szinte mindegyik környékbeli településre el lehet autóbusz közlekedéssel jutni közvetlenül Békésről ( pl. Mezőberény, Köröstarcsa, Vésztő, Bélmegyer, Tarhos).

Látnivalók

Templomok

• Református Templom

Műemléki református templom. A copfstílusú épület mai formáját 1905-ben kapta. Az 1732-ben épült kisméretű téglatemplom állandó bővítése, alakítása eredményezte a mai külsőt. Orgonája az ország 2. legnagyobb református templomban lévő orgonája.

• Római Katolikus Templom

1795-ben barokk stílusban épült római katolikus templom. A szentély oldalán függő hatalmas festmény Jantyik Mátyás, békési születésű festőművész utolsó alkotása, és többek között Orlai Petrics Soma egyik képe is látható.

• Ortodox Templom (a Sparral szemben)

Görög és örmény hívők számára épült ortodox Szent Miklós ortodox templom. Szép arányú épület, belsejében öttengelyes ikonosztáz épült. A képek elsőrangú mesterek művei, keretezésük a copfstílus naturális levél-virág koszorújából készült.

• Egykori Zsinagóga – ma közösségi ház
• Baptista Imaház
• Pünkösdi Imaház

Temetők

• Rózsa temető
• Malomvégesi temető
• Zsidó temető, ravatalozó, Winkler egykori békési rabbi sírjával, Szarvasi út.

Intézmények, infrastrukturális létesítmények

• Békés Városi Egyesített Egészségügyi Intézmény és Rendelőintézet
• Tüdőbeteg-gondozó Intézet
• Egészségház
• Békés Megye Képviselő-testülete Hajnal István Idősek Otthona
• Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Békési Polgári Védelmi Iroda
• Békés Megyei Levéltár Békési Fióklevéltára
• Békés Városi Kulturális Központ
• Békés Városi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
• Békés Városi Jantyik Mátyás Múzeum
• Békés Városi Könyvtár
• Békés Városi Területi Gondozási Szolgálat
• Piacfelügyelet

Múzeumok

• Jantyik Mátyás Múzeum (Széchenyi tér 6.) 18. század végi barokk épület, volt gazdatiszti lakás.
• Békési Galéria (Széchenyi tér 4.) Bér-ház 1885.

1885-ben épült a Magyar Királyi Szálloda - ismertebb nevén a Bérház - amelyben a Városi Könyvtár és Galéria kapott helyet. Falán emléktábla hirdeti, hogy a II. világháborút követően 1949-ben, az épületben nyílt meg a vidék első művelődési otthona.

• Békési Ház (Tájház - Durkó u. 9.) Parasztház 1866

Durkó utca városképi jelentőségű utcaképe. A 8. sz. alatti gazdaház adott helyet a tájháznak, amelyben a parasztgazdaság összegyűjtött emlékeit, tárgyi kultúráját jellemző berendezési tárgyait, eszközeit láthatjuk.

• Iskolamesteri lakás (Petőfi S. u. 41.)
• Mini Vasúttörténeti Park (Gőzmalom sor 12.)

A 377,269 pályaszámú gőzmozdony volt a Pálinkafőzde gőzszolgáltatója a 90-es években. A mozdony, két kocsi, egy takaros megállóhely alkotja a parkot.

Köztéri szobrok, emlékművek

• Veress Kálmán Forradalmi Emlékműve
• Református parókia öreg épülete előtti falon emléktábla őrzi Arany János 1851. évi itt tartózkodásának emlékét.
• A parókia másik emlékeztetője Karacs Terézre, a magyar nőnevelés úttörő alakjának békési tartózkodására hívja fel a figyelmet.
• Nemrég itt avatták fel Szabó Lőrinc 20. századi jeles magyar költő emléktábláját.
• Széchenyi tér dél-keleti végében áll Pásztor János szobrász első világháborúban elesett katonák emlékműve, valamint vele szemben az 1996-ban avatott eltörött harangot találjuk, a második világháborúban elesett, illetve áldozatokká vált békésiek emlékére.
• Az 1904-ben épült Városháza falának kazettájában Irányi Dániel szobra található. A márciusi ifjak egyike, a város egykori országgyűlési képviselőjének mellszobrát tekinthetjük meg.

Természeti látnivalók

• Békés város jellegzetessége a rendkívüli méretű külső kertövezet, amely a lakóterülettel közvetlenül határos, és mintegy 3000 békési család háztartásának fontos bázisa. Főleg szilva- alma-, meggy-, cseresznye- és diófák, konyhakerti növények lelhetők fel.
• Az utóbbi 200 évben tucatnál többször fordult elő a térségben földrengés. Közülük a legjelentősebb pusztítást az 1978-as, a Richter-skála szerinti 4.5-ös erősségű rengés okozta, melynek epicentruma Békés volt.
• A különböző földtani kőzettípusok igen változatosak: lősz, homok, agyag, iszap és kavics váltogatják egymást.
• A település legfontosabb folyóvize napjainkban a Kettős-Körös, amely az 1855-57 közötti folyószabályozást megelőzően Békés területén, ma Doboz-Szanazugnál összefolyó Fekete- és Fehér-Körösökből keletkezett.
• A folyó vízszintjét az 1968-ban átadott békési duzzasztóval szabályozzák.
• Figyelemre méltóak a rétegvizek, mint ivóvíz források, nagyobb mélységben pedig gyógyhatású melegvizet is tártak fel a településen, amelyre gyógyfürdőt építettek

Oktatási intézmények

Középiskolák

• Szegedi Kis István Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium Az 1552-ben alapított iskola működése gyakorlatilag folyamatos. Méltán viseli a nemzeti kultúra fejlesztésében jeles érdemeket szerzett Szegedi Kis István reformátor nevét.
• Békés Megyei Farkas Gyula Mezőgazdasági, Ipari Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium

Általános Iskolák

• Békés Városi Dr. Hepp Ferenc Általános Iskola
• Békés Városi Eötvös József Általános Iskola
• Békés Városi Karacs Teréz Általános Iskola

Óvodák

Békés Városi Óvoda, Petőfi u. 4.

Tagóvodák

• Baky u. 6. sz.,
• Csabai u. 30. sz.,
• Hunyadi tér 1/1. sz.,
• Jantyik u. 33. sz.,
• Korona u. 1. sz.,
• Móricz Zs. u. 44.sz.,
• Nevelő u. 1. sz.,
• Ótemető u. 2. sz.,
• Teleki u. 26. sz.,

Bölcsődék

• 1. sz. bölcsőde, Jantyik u. 29.
• 2. sz. bölcsőde, Bajza u. 1.
• 3. sz. bölcsőde, Rákóczi u. 16.

Kulturális intézmények

• Békés Városi Általános Művelődési Központ - Alapfokú Művészeti Iskola

Média

• Békés Mátrix - Békés Közösségi Webportál
• Békés Tv - A város HÍRADÓJA
• Torony Rádió
• Városházi Krónika
• Békési Újság - Mindig van mit olvasni!
• Madzagos.hu >>> A LegBékésebb...!

Sport

Kézilabda

• ERSTE-Békési Férfi Kézilabda Klub
• Női Kézilabda Tornaegylet

Labdarugás: Békési Football Club

Kosárlabda: Békés és Vidéke ÁFÉSZ Sportegyesület

Asztalitenisz: Békési TE

Ökölvívás:

Kajak-Kenu: Békés Kajak-Kenu Club

Atlétika:

• Békési Diákatlétika Klub
• Békési Diákok Atlétikai Clubja

Torna:Békési Torna Egylet

Lövészet:Városi Lövész Klub

Sakk: Békési TE

Érdekesség

Ahogy a többi szomszédos városnak Békésnek is volt egy gúnyneve. Ez a Madzagfalva. Ennek a népi mondák, hagyományok a gyökerei (például: minden békésinek mindig van a zsebében madzag, a várost egyszer körbe kerítették madzaggal hogy azokhoz ne jusson el a harangszó akik nem járultak hozzá a harangtorony megépítéséhez).
A tájegység tájszólás az í-zés, különsen az é-k helyén (ennek értelmében: "Bíkís").

A gyógyvíze a Hévízivel egyenértékű.

1892-ben Békésen megalakult sportkör, a Békési Torna Egylet (az egyesület napjainkban is működik), az egyik legrégebb vidéki sportklub hazánkban. 1896-ban itt volt Magyarországon az első vidéki filmbemutató. 1949-ben itt alakult az ország első művelődési otthona. A II. világháború után, 1949. május 12-én Békésen nyitották meg az első szabadpolcos könyvtárat.

Ma az Alföldi medence egyik legmélyebb része. Napjainkban ennek a medenceség következménye az időnként kipattanó földrengések, írásos feljegyzések szerint az utóbbi 200 évben tucatnál többször fordult elő a térségben ez a természeti jelenség. Közülük a legjelentősebb pusztítást az 1978-as, a Richter-skála szerinti 4.5-ös erősségű rengés okozta, melynek epicentruma Békés volt.

Békésen adták először (mindössze egy évvel a "legnagyobb magyar" halálát követően, 1861-ben) közterületnek Gróf Széchenyi István nevét.

Híres emberek

Itt születtek

• Itt született 1797-ben Giba Antal földmérő-mérnök († 1846)
• Itt született 1824-ben Somlyai Gábor földművelő, író († 1900)
• Itt született 1864-ben Jantyik Mátyás festőművész († Békés 1903)
• Itt született 1890-ben Durkó Antal gimnáziumi tanár, múzeumvezető († Békés 1978)
• Itt született 1893-ben B. Szabó István miniszter († Békés 1976)
• Itt született 1894-ben Csurka Péter író, újságíró († Balatonalmádi 1964)
• Itt született 1909-ben Hepp Ferenc diákatléta, sportszótár-készítő († Budapest 1980)
• Itt született 1928-ban Béládi Miklós József Attila-díjas irodalomtörténész és kritikus († Budapest 1983)
• Itt született 1944-ben Bajkó Károly olimpiai bronzérmes birkózó
• Itt született 1933-ban Janáky Viktor Munkácsy Mihály-díjas (1986), és Pro Urbe-díjas (1978) keramikusművész, grafikus († Budapest, 1999)
• Itt született 1939-ben Erdei Árpád büntető eljárásjogász, egyetemei tanár, az Alkotmánybíróság volt alelnöke
• Itt született 1946-ban Minya Mária Munkácsy Mihály-díjas (1980) szobrász és keramikusművész

Díszpolgárai

• 1988: Gulyás György karnagy, Balogh László országgyűlési képviselő, TSZ-elnök, Inokai János MSZMP I. titkár,
• 1992: Bíró Lajos gimnáziumi igazgató (posztumusz), Polgár Lajos gimnáziumi tanár (posztumusz), Dézsi Zoltán Gyergyószentmiklós polgármestere, Dr. Hepp Ferenc a Testnevelési Tudományos Kutatóintézet létrehozásáért, Kecskeméti Gábor gimnáziumi tanár
• 1993: Dr. Sebők Elek ügyvéd (posztumusz), B. Szabó István miniszter, országgyűlési képviselő, HM államtitkár (posztumusz)
• 1996: Dr. Püski Sándor könyvkiadó
• 1998: Makoviczki János tanácselnök, Dr. Sós Sándor, Vámos László
• 2005: Dr. Durkó Antal gimnáziumi tanár, múzeumvezető (posztumusz)
• 2007: Dr. Tóth József hidrogeológus

A Békés Városért Díj kitüntetettjei

• 1979. Gulyás György - vezető karnagy Debrecen
• 1980. Szász Lajos - nyug. Igazgató helyettes Békés
• 1980. Novákné Juhász Márta - építészmérnök Szeged
• 1980. Novák István - építészmérnök Szeged
• 1981. Dr Sós Sándor - MTVB osztályvezető Békéscsaba
• 1981. Vámos László - MTVB osztályvezető Békéscsaba
• 1981. Siraki Ferenc fhdgy MN Műszaki Alakulat - árvízvédelemért Orosháza
• 1982. Szatnkó Mihály - nyug TSZ elnök Békés
• 1982. Balogh László - országgyűlési képviselő TSZ elnök Békés
• 1982. Dr Buzás Gábor nyug. TSZ elnök Békés
• 1982. Barta István -nyug MHSZ titkár Békés
• 1983. Végh László - nyug. pedagógus Békés
• 1983. Kovács Sándor - nyug, TSZ elnök Murony
• 1983. Csontos Sándor - MTVB főmérnök Békéscsaba
• 1983. Kisvárdai Tibor - nyug. Békési Szolg. Szöv. Veteője Békés
• 1985. Dr Varga Imre - nyug ÁFÉSZ ig elnök Békés
• 1985. Nagy Mihály - A Kosárgyár igazgatója Békés
• 1985. Dr Tarsoly Lajos - bíró (VB tag, tanácstag) Békés
• 1985. Makoviczki János - Városi Tanács elnök Békés
• 1985. Polgári István - békési kisiparos Békés
• 1986. Inokai János - MSZMP Városi Bizottság első titkára Békés
• 1988. Csók Sándor - OTP BM Ig igazgatója Békés
• 1988. Nagy Gábor - Városi Szakszervezeti Bizottság titkára Békés
• 1988. Szabó Zoltán - MÁV főépítésvezetőség Békéscsaba
• 1989. Tamási Géza - Békés Megyei Építőipari Szöv elnöke Békés
• 1989. Dr Gyarmathy Olga nyug. Középsikolai tanár Békés, Békés - Tarhosi Baráti Kör titkára
• 1995. Dr Szudy Géza - posztumusz pedagógus, író Békés
• 1995. Fejes Antal - zeneiskola igazgató Békés
• 1995. Dr Veres Mária - köztisztviselő Békés
• 1995. Körözsi Ferenc - karnagy - tűzoltóság Békés
• 1995. Szöllősi Ferenc - rendőr - zászlós Békés
• 1995. Nagy Károly - sportvezető Békés
• 1995. Pankotai Gábor - kajak - kenu - világbajnok Békés
• 1996. Dr Szekeres János - főorvos Békés
• 1996. Püski Imréné - köztisztviselő Békés
• 1996. Eisele Vera - pedagógus Békés
• 1997. Dr Szabó Ferenc - főorvos Békés
• 1997. Dr Lipták Pál - gyermekorvos Békés
• 1997. Csuta György - festőművész Békés
• 1997. Nagy Gábor VB elnök, nyugd. Közigazg Tev. Békés
• 1997. Szatmári István - törvénybíró Békés 1998. Bozay Attila - zeneszerző Békés
• 1998. Laborczy Aladár- tanár Békés
• 1998. Minya Gábor - vállalkozó Békés
• 1998. Takács Istvánné - pedagógus Békés
• 1998. Dr Vladár János - orvos Békés
• 1999. Kállai Jenőné - pedagógus Békés
• 1999. Varga Sándor - tanár Békés
• 1999. Püski János - vállalkozó a választási bizottság elnöke Békés
• 2000. Jenei Béla -tanár Békés, Hégely László -mg vállalkozó, hagyományőrző népdalkör Békés
• 2001. Papp László - posztumusz városi főépítész Békés
• 2001. Dr Gyöngyössy György - orvos Békés
• 2001. Fábián Mihály - vállalkozó Békés
• 2001. Tarjáni Ferenc - kürtművész Budapest
• 2002. Juhász Lajosné - pedagógus Békés
• 2002. Úti Éva - könyvtárigazgató Békés
• 2002. Nagy Sándor - szobrász Békés
• 2002. Nagy László - nyugdíjas egyesület Békés
• 2003. Rácz Rezső - nyugdíjas egyesület Békés
• 2003. Dr Fakas István - háziorvos Békés
• 2003. Márton László - posztumusz - fényképsz Békés
• 2003. Dávid Mátyás - iskolaigazgató Békés
• 2003. Kökéndy Józsefné - zenetanár Békés
• 2004. Dr Daróczi Mária - nyugalmazott VB titkár Békés
• 2004. Dr Olajos Károly - nyug. endőrkapitány Békés
• 2004. Kis László - nyugalmazott VT VB Békés
• 2004. Dr Kovács Eszter - városi tisztifőorvos Békés
• 2005. Ferenczi Sándor - nyugalmazott köztisztviselő Békés
• 2005. Kökéndy József - nyugd zeneiskolaigazgató volt polgármest Békés
• 2005. Verbai László - volt tanácselnök LISZ KFT vezetője Békés
• 2005. Dr Baranyai István - háziorvos Békés
• 2005. Lukács Eszter - hímző népi iparművész Békés
• 2006. Dr Pálkáné Dr Vass Gizella - bíróság nyug . elnöke Békés
• 2006. Juhos János - fényképész vállalkozó Békés
• 2006. Békési Mihály - pedagógus, sportvezető Békés
• 2006. Kovács István - húsipari egyéni vállalkozó Békés
• 2006. Kecskeméti Ferencné - gyógyszerész Békés
• 2007. Varga László - nyugalmazott középsikolai tanár Békés
• 2007. Dr Matolcsy Kálmán - posztumusz - háziorvos Békés
• 2007. Eperjesi József - nyugalmazott szoicális otthoni igazgató Békés
• 2008. Fejes Antalné - nyugalmazott zenetanár Békés
• 2008. Mester Péter - Békési Városvédő és Szépítő Egyesület Eln Békés
• 2008. Szabó Gerzson - hagyományőrző amatőr filmes Békés
• 2008. Dr Szuromi Pál - pszichiáter főorvos Békés
• 2008. A Békés Városi Önkéntes Tűzoltó Egyesület Békés
• 2009. Dr Kovács Imre - fogszakorvos Békés
• 2009. Katona Gyula - refomátus lelkipásztor Békés
• 2009. Békési Zoltán - igazgató Békési Pálinka Zrt Békés
• 2009. Barta István Zoltán - vállalkozó - Barta Udvar Békés
• 2009. Schimpl Miksáné - nyug. pedagógus Békés
• 2009. Balogh József - asztalitenisz - szakvezető edző Békés

Itt haltak meg

• 1892-ben Karacs Teréz író

Testvérvárosai

• Gyergyószentmiklós, Románia (1993)
• Magyarittabé, Szerbia (2006)

Hivatkozások

Források

• Város térkép áttekintése

Belső hivatkozások

• Murony–Békés-vasútvonal

Külső hivatkozások

• Békés önkormányzatának honlapja
• Békés a Vendégvárón
• Térkép Kalauz – Békés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.