Forgatókönyv
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát. |
A forgatókönyv írása pontosan meghatározott szabályok szerint történik. Játékfilmek esetében két fajtáját különböztetjük meg:
1. Az irodalmi forgatókönyv
2. A technikai forgatókönyv
Az irodalmi forgatókönyv két szövegrészből áll: a leíró, instrukciós rész, amely tartalmazza a helyszínek, a díszletek, a szereplők, a mozgások részletes leírását, esetleg a szereplők érzéseinek, gondolatainak leírását (pl. Ingmar Bergman, Szabó István stb. forgatókönyveiben), és általában a jelenetek hangulatának pontos ismertetését. Esetenként utalhat a zörejekre, a zenei aláfestésre, vagy a kameramozgásokra. A másik szövegrész a szereplők neveit, és utána az ún. dialógusok (szövegek) szó szerinti, szándék szerint filmben elhangzó változatát tartalmazza. Az irodalmi forgatókönyv lényegében a majdani film teljes, mindenre kiterjedő leírása, amely gyakran önálló irodalmi alkotásként, olvasmányélményként is megállhatja a helyét (Ingmar Bergman forgatókönyvei például voltaképpen regényszerű nyelvezettel és minőségben készültek.)
A technikai forgatókönyv az irodalmi forgatókönyv alapján készül, formátuma, megkötései jóval feszesebbek az irodalmi forgatókönyvénél. Rendszerint két hasábban íródik: baloldalt az instrukciós rész jóval tömörebb megfogalmazásban, s a kameramozgások, a beállítások, a vágások immáron részletes rögzítései, tervei szerepelnek. A jobb oldali rész a hangé: itt is szerepelnek a szereplők nevei, azok szövegei, de a zörejek, a zene is feljegyzésre kerül. A technikai forgatókönyvet az irodalmi forgatókönyv alapján rendszerint a film rendezője írja, esetleg a forgatókönyvíró és az operatőr bekapcsolódásával. A technikai forgatókönyv napjaink filmgyártásában egyre kevésbé használatos: a rendezők manapság jobb szeretik technikai instrukcióikat kézzel bejegyezni az irodalmi forgatókönyv lapjaira.
Más szempontú csoportosítás:
Az eredeti forgatókönyv a forgatókönyvíró és/vagy rendező saját ötletéből születik meg. Az adaptált forgatókönyv valamely irodalmi mű (dráma, regény, novella, képregény stb.) adaptálása (átültetése) játékfilmbe. Leggyakrabban sikerregényeket szoktak adaptálni a várható kasszasiker reményében. Adaptált könyveknél megmarad a regény cselekménye, karakterei, helyszínei, kora stb. A forgatókönyv az időkorlát miatt némi változtatásokkal követi a regény történetét, de igyekszik hű maradni az eredeti darabhoz. Van olyan példa is, mikor az eredeti mű csak részben felel meg a forgatókönyvnek.
Forgatókönyvrészlet (Fény ösvényei)
54. BELSŐ, CSILLÁÉK ELŐSZOBÁJA – NAPPALCsilla belép az ajtón, próbálja tartani magát, és köszönés nélkül azonnal a szobája felé indul. Nagyi szobájából televízió hangja és villódzása szűrődik ki. NAGYI (a szobából túlkiabálja a tévét) Te vagy az, kislányom? Ott a süti az asztalon!
Külső hivatkozások